Terményáldás a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnáziumban és Szakgimnáziumban

Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek.”

Izajás próféta e gondolataival kezdődött egy hagyományteremtő esemény a Rákócziban, amelyen a tizenegyedikes, agráros diákok vettek részt. A helyszín az iskola tankertje volt, amely ebben az évben is „közösségi kert” kategóriában országos helyezést ért el, az idén ez arany minősítést jelentett. Nem is lepődött meg így senki azon, hogy a kert egyik szép szegletében, a vesszőből fűzött falusi kerítés tövében reggel elkezdtek szaporodni a szebbnél szebb őszi termények. Alma, körte, szőlő, dió, csipkebogyó, de még néhány igen tetemes tök is odagurult délre. Szemet gyönyörködtető teríték kerülhetett így a gyönyörű őszi napsütésben az érkező diákok elé.

A nyitó gondolatok során Téglás László igazgató hangsúlyozta azt, hogy az iskola mezőgazdasági képzésének évszázados tradíciója és a terményáldás szertartásának gondolatisága valójában szorosan összefügg egymással, hiszen a természettel harmóniában élő, mezőgazdasággal foglalkozó ember számára az ősz különösen fontos időszak volt mindig is. Ekkor takaríthatja be az egész éves fáradságos munkájának gyümölcseit. Ekkor töltheti fel a kamrát, a padlást, pincét az őszi termények színe javával. Ha az időjárással barátságban jó a termés, jöhet a hideg, zord, hosszú tél, a család, a jószág biztonságban lesz. Lesz élelem, lesz tüzelő, meglesz minden ahhoz, hogy a gyermek és felnőtt szeretetben, vidámságban, bőségben dacoljon a hóval, faggyal. Pihenjen, gyűjtve sok erőt az új kikelethez.

Berki József káplán atya, az intézmény iskolalelkésze azt is hangsúlyozta a diákoknak, hogy milyen fontos az a munka, amely a földbe hullott mag indulásától egészen a betakarításáig kíséri végig a fejlődését. Sok diák egymásra is mosolygott ekkor, hiszen sokuk valóban szorgoskodott itt a tankertben.

Fontos, hogy hálát adjunk a jó Istennek mindazokért a javakért, terményekért, amiket a föld megtermett. A kapott kincsek megáldásával ünnepélyesen is megköszönjük, hogy óv, véd minket, gondoskodik rólunk.

Az áldás után az egybegyűltek közös imával is kifejezték köszönetüket a mindenható Atya bőkezű jósága előtt.