Egyházmegyei hittanos zarándoklat

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület részeként a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye hittanosai Fótra és Vácra zarándokoltak 2019. május 25-én. A program érseki szentmisével kezdődött a fóti templomban. Szentbeszédében Bábel Balázs érsek elmondta, hogy valahányszor Fótra jön, – amelynek környékén a papi szolgálatot kezdte több, mint negyven évvel ezelőtt – mindig eszébe jut a templom két fő jellemzője a szépség és az alázatosság. Mindkettő isteni tulajdonság. A szépség egyértelmű, hiszen a zsoltárosból is tudjuk, hogy Isten szépsége felragyog a Sionról. Különösebb tudás nélkül is látjuk azt, hogy a teremtett világ szépsége árulkodik a teremtő szépségéről. A világ, a teremtés szép. Szép lehet az is, amit az ember készít. A művészetével, a kultúrájával. A keresztények kezdettől fogva széppé tették a templomaikat. Jézus az Eucharisztiáról szóló beszédét a pusztaságban mondta el, ott szaporította meg a kenyeret. Az utolsó vacsora azonban nem düledező házban volt. Amikor tanítványait elküldte a húsvéti vacsora előkészítésére, akkor tágas, étkezésre berendezett teremről beszélt. Az első Szentmise méltó, díszített, szép helyen volt. Az ember díszíti a környezetét, hogy szép legyen. A szépség utáni vágyunk az Istenre mutat. Ugyancsak a zsoltárostól tanultuk, hogy „szeretem Uram házad ékességét”. Ezért szépíti az keresztény ember az Úr templomát. Kezdetben nem tudták megtenni, hiszen üldözések voltak, de Nagy Konstantin óta nyilvánosan díszítik a templomot, az Úr házát. A szépséggel Isten iránti szeretetünket fejeztük ki.

Az érsek beszélt a másik tulajdonságról, az alázatról is. Elmondta, hogy az alázatosság alapja maga az Isten. Ha Isten a mai intézmények stílusát tartaná, akkor ki lenne írva mindenhova nagy táblákon, hogy minden az ő segítségével készült. Nem hivalkodik a teremtés nagy művével. Jézus maga is azt tanítja, hogy „szelíd vagyok, és alázatos szívű”. Vannak emberek, akik hivalkodnak a jótetteikkel, s vannak, akik csendben is tudnak jót tenni. Jézus nyilvános működésekor körbejárt jót cselekedvén. A főpásztor a következőkben elmondta, hogy a fóti templom miért is nagy jelképe az alázatosságnak. A templom építtetője gróf Károlyi István volt. A váci püspöktől és a királytól is engedélyt kért, hogy templomot és plébániát építhessen. Amikor elkészült minden, akkor a számlákat megsemmisítette, hogy senki ne is tudhassa, hogy mennyi pénzt költött a nemes cél megvalósítására. Nem hivalkodott az adományával, hanem titokban akarta tartani az ajándékozás tényét. Az igazi alázat, hogy úgy tudunk jót tenni, hogy nem hivalkodunk vele.

A hittanos zarándoklat a felkészülés része a nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, így a program ünnep is. A szentostyában alázatosan van jelen az Úr Jézus. Nem kényszerít arra, hogy azonnal hódoljunk, hanem a hitünket és a szeretetünket kéri. Ezt a hitet és szeretetet kell erősíteni, hogy hiteles tanúi legyünk a velünk való Krisztusnak.

A Szentmise után a zarándokok megtekintették a templomot, és kiváló ebédet kaptak Sebők Sándor fóti plébános atya jóvoltából. Ebéd után a több száz fős csapat felment a Fáy présházhoz, hogy a táj szépségében csodálkozzon, majd a program Vácon folytatódott. Szarvasné Vancsura Margit egyházmegyei NEK asszisztens rendezésében Eucharisztikus akadályversenyen vettek részt a gyerekek. Öt helyszínen színes feladatok segítették a felkészülést a kongresszusra. A fárasztó versengés után az egyházmegyei zarándokok a váci Hétkápolna közösségének vendégszeretetét élvezte. Megismerkedhettek a Hétkápolna történetével, majd a közösség jóságából, Dr. Gyalai László szervezésével finom uzsonnát is kapott mindenki a hazaútra.

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf