Nemzeti összetartozás napja – kiskunhalasi megemlékezés

A nemzeti összetartozás napján a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium tanulói és tanárai is megemlékeztek a 99 évvel ezelőtt aláírt Trianoni békeszerződésről és annak következményeiről.

Este 8 órakor a Tekó előtt gyülekezett az a kis csoport, melynek tagjai az iskolától indulva az Országzászló emlékmű elé vonultak. Fáklyákkal és gyertyákkal emlékeztünk az I. világháborút lezáró békeszerződésre, melynek következményeként Magyarország területének kétharmadát, lakosságának 58 százalékát elvesztette. Az emlékműnél László Ákos 9.c osztályos tanuló Juhász Gyula Trianon című versét olvasta fel, majd néma főhajtással elhelyeztük a megemlékezés gyertyáit.

 

Juhász Gyula: Trianon

 

Nem kell beszélni róla sohasem,

De mindig, mindig gondoljunk reá.

 

Mert nem lehet feledni, nem, soha,

Amíg magyar lesz és emlékezet,

Jog és igazság, becsület, remény,

Hogy volt nekünk egy országunk e földön,

Melyet magyar erő szerzett vitézül,

S magyar szív és ész tartott meg bizony.

Egy ezer évnek vére, könnye és

Verejtékes munkája adta meg

Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

 

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,

Hol királyokat koronáztak egykor,

S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,

Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt legszebb koszorúja

Európának, a Kárpátok éke,

És mienk volt a legszebb kék szalag,

Az Adriának gyöngyös pártadísze!

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol

Ferenczy festett, mestereknek álma

Napfényes műveken föltündökölt,

S egész világra árasztott derűt.

És nem lehet feledni, nem soha,

Hogy Váradon egy Ady énekelt,

És holnapot hirdettek magyarok.

És nem lehet feledni, nem, soha

A bölcsőket és sírokat nekünk,

Magyar bölcsőket, magyar sírokat,

Dicsőség és gyász örök fészkeit.