Egyházmegyei családtalálkozó Kiskunhalason

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye tavaszi családtalálkozóját tartották Kiskunhalason 2019. június 10-én, pünkösdhétfőn. A program ünnepi érseki szentmisével vette kezdetét a helyi Szent Péter és Pál apostolok templomban. A szentmise után rendkívül színes program várta a családokat a plébánia udvarán. A programot a Parázs Pasztorális Központ koordinálta, a szervezési munkálatokat és a lebonyolítást a plébánia, illetve a Szent József Katolikus Iskola közössége vállalta magára. Az ünnepi érseki szentmise keretében a főpásztor akolitussá avatta Márton Arnold papnövendéket. Dr. Bábel Balázs érsek szentbeszédét a nap liturgikus magyarázatával kezdte. A II. Vatikáni Zsinat a liturgikus megújulás keretében megszüntette a pünkösd nyolcadának ünneplését, s ezzel együtt a pünkösd másnapjának ünnepét is. Ennek a döntésnek nem gyakorlati, hanem teológiai megfontolása volt. Pünkösd az Egyház születésnapja, az Egyház működésének kezdete. Elindultak az apostolok. Nem olvassuk a Szentírásban, hogy még napokig ünnepeltek volna, hanem azonnal útra keltek, és Jézus tanításának megfelelően, illetve a Szentlélek kegyelmével felvértezve mentek és hirdették az örömhírt. Ezt a napot ezért, már nem a Szentlélek eljövetele emlékezeteként, hanem Ferenc pápa határozata szerint Szűz Mária, az Egyház anyjának ünnepeként üljük meg. Az emléknap hátteréről az érsek elmondta, hogy nem a legújabbkori pápai döntéssel született meg a liturgikus ünneplés, hiszen annak gyökerei már az egyházatyáknál, Ambrusnál, Ágostonnál megtalálhatók. A mostani döntés előtt, Szent II. János Pál pápa is közelebb vitt az ünnephez, amikor bevezette a Lorettói litániába az invokációk közé, hegy „Egyházunk Anyja – Könyörögj érettünk!”. Rómában pedig a vatikáni épületek egyikére mozaikot készíttetett Máriáról karján a gyermek Jézussal, s alatta a megszólítás: „Mater Ecclesiae” – az Egyház anyja. Máriának e megszólítása visszanyúlik Jézus végrendeletére, aki a kereszten Máriát az egész emberiség édesanyjául rendelte János apostolon keresztül, aki az egész emberiséget megtestesítette korporatív személyiségként. Létrejött a lelki anyaság, a lelki pártfogás, ami a későbbi Egyház tagjaira is vonatkozik.

Beszéde következő részében az érsek az Egyház hármas feladatköréről elmélkedett az ünnep fényében. Leiturgia, martyria, diakonia. Mind a három fellelhető Mária életében. Istent magasztalta, dicsőítette énekével, eleget tett az Úr törvényének, és a szolgálatkészség is megvolt benne. Az Egyháznak az Isten szolgálatát így kell végeznie. A tanúságtétel, az élethosszig tartó feladat. Nemcsak megvalljuk hitünket, hanem el is mondjuk, hogy miért hiszünk, hitünknek védelmére kelünk, és missziós lelkülettel tovább is adjuk azt. Mária Jézust minden körülmények között a tanúságtevés szellemével élt. Ahogy ő elment szolgálni Erzsébethez, ahogy Jézust szolgálta, s ahogy az Egyház életének kezdetét szolgálta méltóvá tette őt arra, hogy Egyházunk anyjának hívjuk. Az Egyházat is szoktuk anyának hívni, hiszen gyermekek lelki módon születnek benne a keresztség által, őket gondozza, neveli és kiképzi arra, hogy Krisztus tanúivá válhassanak.

Milyen feladatot ad ez az ünnep saját életünkre? – kérdezte a főpásztor. Ha meg akarunk felelni az Egyház tagságunknak, melyet a Szentlélek által megkaptunk, akkor ezeket a feladatokat kell megélnünk: Isten dicsérete, szolgálata, és a tanúságtétel.

A Szentmisét követően minden korosztályt megszólító programsorozat várta a résztvevőket. A gyerekek kézműves foglalkozásokon vehettek részt, volt ugráló vár, palacsintasütés, közös sport, és sorversenyek. A felnőttek számára Seffer Attila esperes atya, és Szarvasné Vancsura Margit egyházmegyei NEK referensek tartottak előadást, de meg lehetett ismerkedni az Egyházmegyei Karitász munkájával is.

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf