| KALOCSAI ÉRSEKI KINCSTÁR - VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS | |||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PROKOP PÉTER (1919-2003) FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA
TARTALOM:
1.) A kalocsai Prokop-gyűjtemény
2.) Prokop Péter életútja 1919-2003 (Prokopp Mária könyve alapján)
A.) A kezdetek (1919-1942)
B.) Első állomáshelyei, művészeti tanulmányok a Képzőművészeti
Főiskolán (1942-1949)
C.) Az első megbízatások (1947-1956)
D.) A nagy tanítómester: Róma. Az első római év (1957)
E.) Az első római felkérések (1958-1962)
F.) Az amerikai felkérés: a South-Bend-i magyarok templomának
freskói és egyéb itt található alkotásai (1962-1964)
G.) Otthontalanul: kilakoltatás a Pápai Magyar Intézetből. Felépül
a Szent István Zarándokház (1964-1967)
H.) A Leucai Szűz Mária Leányai Kongregáció felkérése (1969)
I.) Az 1970-es években készült művei: Kaskantyú, Toledó, Genazzano
(1970-1974)
J.) A megpróbáltatás időszaka: betegség, az újrakezdés nehézségei
(1977-1986)
K.) A fatimai Szent István kápolna (1970, 1993)
L.) Művészete az 1990-es években. Hazaköltözés (1999)
3.) Prokop Péter képeinek őrzőhelyei
4.) Prokop Péter egyéni kiállításai
1.) A KALOCSAI PROKOP-GYŰJTEMÉNY
Prokop Péter különböző alkotói korszakait jól reprezentáló képanyagot őrzünk Kalocsán, az Érseki Kincstárban és az Érseki Palotában. A mintegy 3500 darabot számláló gyűjtemény a festményeken kívül különböző vázlatokat, rajztömböket és grafikákat foglal magába.
Prokop Péter lelki vízióihoz keresett és túlzott el formákat. Az egész emberről énekelt, lehetőleg minél mélyebben és többet. Mondanivalójának kifejezéséhez mindig kísérletezett, mindent megpróbált az anyag lehetőségeit a végsőkig kihasználva. Kalocsán található művei a legváltozatosabb technikával, a legváltozatosabb anyagokkal készültek: lino-, fa- dúcmetszetekkel, olaj- és ecsetgrafikával készült képekkel egyaránt találkozhatunk a gyűjteményben.
A Kalocsára érkező látogatók Prokop Péter életművével a Katona István házban található Prokop-Képtárban ismerkedhetnek meg. A gyűjtemény 1985-ben jött létre. Az alapító művész szándéka az volt, hogy szülővárosában egy olyan kiállítás mutassa be munkásságát, amely felöli minden egyes alkotói korszakát, bemutatja művészi kísérleteit. 2002-ben a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye millenniumi évében a művész maga rendezte újra itt bemutatott tárlatának anyagát.
Jelentős gyűjtemény található a kalocsai Érseki Palotában is. A képek az épület folyosóit díszítik. A Főszékesegyházi Könyvtárba ill. a Főegyházmegyei Levéltárba érkező olvasók és kutatók előtt, akik ezeken a folyosókon haladnak át az olvasóterem felé, nem maradnak rejtve Prokop Péter művei.
Válogatás Prokop Péter képeiből:
Kislány (Prokop-Képtár)
Póz a strandon. Mélykút (Prokop-Képtár)
Önarckép (Prokop-Képtár)
Önarckép. Mélykút, 1954. (Érseki Palota)
Elválaszthatatlanul. Róma, 1966. (Érseki Palota)
Medioevo. Szent Imre 1968. (Érseki Palota)
Világfordító üdvözlés. Róma, 1968. (Érseki Palota)
Város a hegyen. Róma, 1974. (Érseki Palota)
Fehér üdvözlet. 1975. (Érseki Palota)
Szent Margit. 1977. (Érseki Palota)
Tél a fenyvesekben. Róma, 1982. (Érseki Palota)
Szomorúságuk diadallá vált. Róma, 1984. (Érseki Palota)
2.) PROKOP PÉTER ÉLETÚTJA 1919-2003 (PROKOPP MÁRIA KÖNYVE ALAPJÁN)
Prokopp Mária: Prokop Péter festőművész (1919-2003)
Szegedi Tudományegyetem BTK, Olasz Tanszék, Szeged, 2003. 146 pp.
A.) A KEZDETEK (1919-1942)
Prokop Péter 1919. január 6-án született Kalocsán. Édesapja, Prokop Márton,
kalocsai szabómester volt, tőle örökölte munkaszeretetét. Édesanyját, Katona
Terézt, nagyszívű, költői lelkületű, dalos kedvű asszonyként jellemezte. „Apám
energiája és anyám éneklő világa összekapcsolódott bennem” – írja
visszaemlékezéseiben.
Rajztehetsége már elemi iskolai tanítójának is feltűnt. Tanulmányait a kalocsai
jezsuita gimnáziumban folytatta. Itt szerezte első művészettörténeti ismereteit
is, bár az oktatásban a művészeti nevelés soha nem volt hangsúlyos. Az év végi
rajzversenyeken rendszeresen ő nyerte el az első díjat. Az iskola legjobb
rajzolójaként tablók, faliújságok, ifjúsági újságok tervezője és készítője volt.
16 évesen, a gimnázium 6. osztálya végén felvételét kérte a kalocsai
Kis-Szemináriumba, ahol a papi hivatásra készülő, de a nagyszemináriumi, előírt
felvételi korhatárt még el nem érő diákok tanultak.
A kitűnő érettségi után a kalocsai Hittudományi Főiskolán folytatta filozófiai
és teológiai tanulmányait. Élete legboldogabb öt évének nevezte ezt az
időszakot. Érseke, Zichy Gyula is felfigyelt tehetségére, és biztatta
képességeinek továbbfejlesztésére. Az érsek azonban tanulmányai befejezésekor,
1942-ben meghalt, utóda pedig nem támogatta Prokop Péter művészeti ismeretének
elmélyítését.
B.) ELSŐ
ÁLLOMÁSHELYEI, MŰVÉSZETI TANULMÁNYOK A KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN (1942-1949)
Káplánként Dunapatajra (1942-1944), majd Kecelre (1944-1945) került.
1945-ben Bárd János kalocsai pap, kultuszminisztériumi ügyintéző és Belon
Gellért teológiai tanár közbenjárására engedélyezték számára, hogy
beiratkozhasson a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1945 őszén kezdte meg itt
tanulmányait, freskó szakon, Kontuly Béla osztályában. Kontuly Béla annak az Aba
Novák Vilmosnak volt az utódja a freskó tanszék élén, aki Prokop Péter számára
az eszményképet jelentette. Csodálta Aba Novák expresszív, monumentális formáit,
zárt kompozícióit, tiszte színeit. Másik példaképe Csontváry Kosztka Tivadar
volt, akinek művészetével Dénes Jenőnél, az anyagtan tanáránál ismerkedett meg.
Dénes Jenő ekkoriban restaurálta a Gerlóczy Gedeon tulajdonát képező
Mária-kútja, Zarándoklás a Cédrushoz c. Csontváry képeket. Prokop Pétert
megragadta Csontváry mágikus világképe, expresszív művészeti ereje. A főiskolán
bár kitűnő elméleti és gyakorlati képzést kapott, a kortárs egyetemes művészeti
irányzatokkal nem volt lehetősége megismerkedni.
1949 januárjában egyházi felettesei, fél évvel a diploma előtt, visszahívták a
Főiskoláról. 1948-ban ugyanis államosították az ország egyházi iskoláit, többek
között a Kalocsai Érseki Tanítóképző Intézetet is, ahová Prokop Pétert
rajztanárnak szánták. A döntés váratlanul érte, keserűségét fametszetekben
fogalmazta meg. Csak hónapokkal később értette meg, hogy mint egyházi embert
előbb-utóbb úgyis eltávolították volna a főiskoláról.
C.) AZ
ELSŐ MEGBÍZATÁSOK (1947-1956)
Az első megbízatást 1947 nyarán kapta, falkép-sorozatot kértek tőle a
kecel-újfalui iskolakápolna részére. Ugyanebben az évben a dunatetétleni templom
számára is rendeltek tőle falképeket.
1948-ban a budapesti Vörösmarty u. 40. sz. alatti Oltáriszentség kápolnában öt
secco képet festett. Az ötből négy ma is megvan. Az egykori főoltárkép az Utolsó
Vacsora jelenetét ábrázolja. A többi kép témája: az Eucharisztia ószövetségi
előképe, a Mannahullás, a Kenyérszaporítás és az Emmauszi tanítványok, akik a
kenyértörésben ismerték fel Jézust.
1949-ben Szent László oltárkép vázlatot kértek tőle a géderlaki templom számára.
A megrendelő tetszését nem nyerte el az eredeti nagyságban készített szénrajz,
viszont felfigyelt rá egykori tanára, Belon Gellért sükösdi plébános. 1950-ben
készült el az általa rendelt Krisztus király tiszteletére készült monumentális
freskóval, mely a 10 méter magas falon mintegy 100 négyzetméter felületet borít.
A műről Radó Polikárp liturgikus professzor, Bálint Sándor néprajztudós, Kopp
Jenő művészettörténész, a Fővárosi Képtár igazgatója és M. Kiss Pál
művészettörténész írtak méltatást. Kopp Jenő így méltatta: „A freskó 1950-ben
készült, és merjük állítani, hogy Jásszentandrás, Aba Novák Vilmos híres
freskójának létrejötte óta (1935), egyházművészetünkben nem hangzott fel ilyen
őszinte, új, friss hang. Mellette és ellene sok érv fog még elhangzani,
mert vannak hiányosságai: fiatal művész első alkotása. Érdes, küszködő még a
nyelve, néha szinte felhördülésnek hat, de ez a hang a mélységekből jön, a
lélek, a hívő szív mélységéből. Talán ez a titka műve varázsának. A kalocsai
Prokop Péter pap. Ez az elkötelezettsége ötvözi művét nemes veretűvé. A sükösdi
freskó előtt úgy érezzük, hogy végre megtaláltuk, akit régóta keresünk, régóta
várunk, akire nagy hivatás vár az új magyar egyházművészet felvirágoztatásában.”
1950-1956 között készült freskói, Bácsszőlős (1953), Bácsbokod (1953-54),
Baja-Kiscsávoly (1955), a Komárom megyei Szend (1955) és a Győr-Moson-Sopron
megyei Hegykő (1956) templomában, művészetének elmélyülését, festőiségének
gazdagodását tanúsítják.
1949-ben Dusnokon káplánkodott, majd 1949-1955 között Mélykúton volt hitoktató.
1955-ben Mélykútról Felsőszentivánra helyezték, mert megtagadta a
termelőszövetkezeti propaganda támogatását. Innen 1956-ban Kiskőrösre került.
D.) A
NAGY TANÍTÓMESTER: RÓMA. AZ ELSŐ RÓMAI ÉV. (1957)
1957-ben Belon Gellért biztatására, édesanyjától elbúcsúzva, Jugoszláviába
távozott. Három hónap múlva, számos viszontagság után, Rómába érkezett.
1957 tavaszától a Pápai Magyar Intézet lakója lett. Az intézet rektor
helyettesének, Mester Istvánnak a közbenjárására, engedélyt kapott arra, hogy
beiratkozhasson a római Accademia delle Belle Arti festői szakára. Első római
kiállítására is ugyanebben az évben került sor, melyről mestere, Cipriano E.
Oppo neves olasz festőművész is nagy elismeréssel írt.
Prokop Péter legfőbb tanítómestere Róma volt. Naplójegyzeteiben így írt erről:
„ Róma, ez a váratlan világ átváltoztatott! Teljesen kibillentett
kocsivágányomból. Enélkül értelmetlen maradt volna minden otthoni próbálkozásom.
Nem a római mester diploma, hanem a légkör! Az élet az utcán a Nap fényével.
Beosztottság nélküli szabadságom. Koloncok nélkül élhettem a szépnek.”, majd így
folytatja, „Rómában legfőképpen fölfedeztem a fényt, és föllobbant színeim
átalakultak és megérlelődtek. Lángoló színeim azonban a szülőföldeméi. A színek
ugyanis velünk születnek… Az igazi festőnek valódi témája a szín. Meg nem álló
kutatásainak állandó tárgya a szín.” Rómában mindenekelőtt Michelangelo
művészete ragadta meg. 1962-ben részt vett a nagyszabású Michelangelo-film
előkészítésében, melynek során negyven festő készítette a Sixtusi-kápolna
rekonstrukcióját. Prokop Péter festette a Lybica Sibilla kontraposztos alakját 3
méter nagyságban.
Rómában ismerkedett meg azokkal az egyetemes művészeti irányzatokkal, amelyek
felfedezésére budapesti főiskolai évei alatt nem volt lehetősége. Különösen
nagyra értékelte Paul Klee művészetét: „A dolgok legmélyét megragadni,
intimitásaiba behatolni, a felülmúlhatatlan Paul Klee tanított meg.”
E.) AZ
ELSŐ RÓMAI FELKÉRÉSEK (1958-1962)
1958-ban érkezett hozzá az első felkérés Rómában. A Pápai Magyar Intézet
kápolnájának művészi kialakításával bízták meg. A főoltár freskóján Krisztus
kereszt áldozatát jelenítette meg, másik két freskójának témája az Angyali
üdvözlet és Krisztus 2000 éve fennálló egyháza. A terem belső dekorációját a
kápolna hátsó fehér falán található 14 kisméretű keresztúti képpel zárta le. Az
elkészült kápolna-dekoráció új művészeti korszakának nyitánya, melyre
egységesebb, biztosabb kompozíció, árnyaltabb, gazdagabb festői megjelenítés,
mélyebb, tömörebb festői lélekábrázolás volt jellemző.
1961-ben a római Nepomuceumban, a cseh diákok kollégiumi kápolnájában festett
nagyméretű szentélyfreskót. 1962-ben a Roma-Cinecitta közeli Borgata André
templom homlokzata számára készített 100 négyzetméteres mozaikot.
F.) AZ
AMERIKAI FELKÉRÉS: A SOUTH-BEND-I MAGYAROK TEMPLOMÁNAK FRESKÓI ÉS EGYÉB ITT
TALÁLHATÓ ALKOTÁSAI (1962-1964)
Monsignore Szabó János, az amerikai magyarok lelkésze meghívására 1961
nyarán az Indiana állambeli South Bend-be érkezett, ahol a magyarok 1949-ben
épült templomának művészi kialakítására kérték fel. 1962. november 3-án avatták
fel nagy ünnepélyességgel elkészült műveit. A főoltár triptichonja a Magyarok
Nagyasszonyát ábrázolja. Mellette kétoldalt a szentélyfalon, három-három
hatalmas angyal látható, az oltár előtti ív két oldalán a két-két evangélista
óriási alakja, kezükben könyvvel, irattekerccsel. A szentély diadalívének két
oldalán a két mellékoltár felett, a két nagy freskókép az Irgalmas Jézust és
Szent Imre herceget jelenítik meg. Ugyanebben az évben Szabó János kiállítást
rendezett Prokop Péter műveiből South Bend-ben, melyről a helyi sajtó is nagy
elismeréssel számolt be. Msgr. Szabó szerette volna Prokopot Amerikában tartani,
és a south-bendi Notre-Dame egyetem képzőművészeti tanszékére professzorának
megnyerni. Prokop Péter azonban tudta, hogy művészete kiteljesedéséhez Rómára
van szüksége: „Ha az USA-ban maradok, esetleg lenne villám a Michigani-tó
partján, de nem állott volna össze életművem. Energiám szétszóródott volna
pénzes vállalkozásokra…”
1962-ben a mélykúti, 1950-es években épült templom számára festett
oltárképet, melyen legkedvesebb női szentjét, Szent Erzsébetet jelenítette meg.
1964-ben ismét South Bend-ben alkotott. A Mariánusok főiskolája számára
készített életnagyságon felüli, álló Madonna-képet, melyet október 8-án adtak át
ünnepélyesen.
G.)
OTTHONTALANUL: KILAKOLTATÁS A PÁPAI MAGYAR INTÉZETBŐL.
FELÉPÜL A SZENT ISTVÁN ZARÁNDOKHÁZ. (1964-1967)
South Bend-ben érte a hír, hogy részleges megállapodás született a Magyar
Népköztársaság és a Vatikán között, melynek értelmében a Pápai Magyar Intézet a
magyar egyházszervezet kezébe került. Ez az ott lakó menekült papok azonnali
kilakoltatását jelentette. Holmiját távollétében vitték át a Viale Quattro
Venti-n lévő magyar apácák öregotthonába. Három évig lakott itt, miközben Zágon
Józseffel azon fáradozott, hogy az otthontalanná vált papok számára megnyugtató
megoldást találjanak. Az első tervek szerint a Santo Stefano Rotondo melletti
lakatlan, ősi magyar pálos házat szerették volna megszerezni. Miután ez kudarcba
fulladt, találkoztak a Svájcban élő Fay Erzsébettel, aki felajánlotta
támogatását egy ház felépítéséhez. 1965-ben Zágon József létrehozta a Szent
István Alapítványt, és egy telket vásárolt Róma délnyugati részén, az akkor még
alig lakott Via del Casaletto-n. 1966. november 19-én, Szent Erzsébet napján
került sor a kápolna alapkőletételére, Fáy Erzsébet jelenlétében. 1967.
augusztus 20-ig Prokop Péter elkészült a kápolna művészi kialakításával: az
oltárfreskó, a mellékoltár-képek, az üvegablakok, a teljes berendezés
(márványoltár, papi székek, tabernákulum, padok) mind-mind az ő alkotása. A
kápolna főkapuja fölötti üvegablakon Szent István alakja látható, hajóját két
oldalról Prokop Péter színes üvegablakai világítják meg. A főoltár freskóján a
kereszten a halált legyőző, dicsőségesen feltámadt Krisztus, az Élet Ura jelenik
meg. A kápolna hajójában, egy-egy fehérre festett falfülkében, két mellékoltár
is helyet kapott, mindkettő felett a művész olajképei láthatóak: Szent Péter és
Pál, valamint a Magyarok Nagyasszonya oltárkép. Prokop Péter tervezése a házat
körülvevő park is, melyet egészen hazaköltözéséig, közel negyven éven át maga
gondozott.
H.) A
LEUCAI SZŰZ MÁRIA LEÁNYAI KONGREGÁCIÓ FELKÉRÉSE (1969)
1969-ben újabb felkérés érkezett hozzá. A leucai Szűz Mária leányai
kongregáció, prima porta-beli központi házuk templomának belső kialakításához
művészt kerestek. A főoltár freskójának témája a rend névadójának, Isten
anyjának, mint a lourdes-i jelenésnek az apoteózisa a mennyei dicsőségben.
Prokop tervei alapján készült a templom berendezése is. Majd nővérek felkérték a
rend által működtetett klinika kápolnájának díszítésére is. Mivel itt a főfal
alkalmatlan volt freskó kialakítására, Prokop Péter 18 különböző méretű
táblaképből állított össze oltárfalat. Ma mintegy 130 Prokop-kép díszíti a
nővérek rendházát, a kapcsolat úgyanis a művész római tartózkodása végig
megmaradt. A nővérek rendszeresen vásároltak tőle képeket.
I.) AZ
1970-ES ÉVEKBEN KÉSZÜLT MŰVEI: KASKANTYÚ, TOLEDO, GENAZZANO (1970-1974)
Prokop Péter jó barátja, Kiss Ernő kaskantyúi plébános 1965-68-ban új
templomot építtetett, melynek főoltárát a művész 1970-ben küldött
triptichonjával díszítette. Középső képe Krisztus keresztáldozatát állítja
elénk, balra az Utolsó Vacsora, jobbra Jézus feltámadása elevenedik meg
előttünk.
Az amerikai Ohio állambeli Toledo magyar templomába Hernádi Márton hívta meg
Prokop Pétert, aki a szentély feletti félkupola 150 négyzetméteres felületére az
Árpád-házi szenteket festette meg. Ezenkívül két mozaik-oltárképet is készített:
az egyiken Jézus, a Jó Pásztor alakja, a másikon pedig a Magyarok Nagyasszonya
mennyei dicsősége jelenik meg.
1969 óta rendszeresen szerepelt műveivel a genazzanoi ágostonos atyák Kortárs
Képzőművészeti Galériájában. 1973-ban nagyszabású, önálló kiállítást rendeztek a
számára. A galéria vezetője, P. Scipione Umberto, jeles művészettörténész
ugyanebben az évben felkérte Prokop Pétert a genazzanoi Mária-szentély
tiszteletének elmélyítője, Stefano Bellesini (1774-1840) emlékére kialakítandó
kápolna díszítésére. A kápolnát a templom és a sekrestye közti helyiségbe
tervezték, a bejárattal szemközti falat, mely korábban a rendház udvarára
vezetett, üvegfallal zárták le, és ennek főoltárképként való kialakításával
bízták meg a művészt. Az 1974-ben elkészült üvegfal melynek közepén Krisztus, az
örök Főpap jelenésszerű, monumentális alakja látható.
J.) A
MEGPRÓBÁLTATÁS IDŐSZAKA: BETEGSÉG, AZ ÚJRAKEZDÉS NEHÉZSÉGEI (1977-1986)
1977-ben Prokop Péter szívinfarktust kapott, mely megrendítette egészségét.
A freskófestéssel járó megfeszített fizikai munka következménye volt ez, mely
kimerítette szervezetét. Pace-makert kapott. Életrendjét orvosi előírásra
gyökeresen meg kellett változtatnia. Ettől kezdve nem 50-150 négyzetméteres
felületeken alkotott szenvedélyesen, hanem ahogy ő nevezte „öleb-beli” táblákon,
rajzlapokon és gondolatainak irodalmi megfogalmazásán. Nem tett már nagyobb
utazásokat, kivéve az 1979 óta mind rendszeresebbé váló hazalátogatást. A
„színek remetéje” lett, ahogyan barátja Tűz Tamás költő nevezte őt.
A 70-es évektől mind gyakrabban kereste meg Prokop Pétert a müncheni „Életünk”
c. lap szerkesztősége, hogy írását kérje. Ebben az időszakban fő kísérlete a
grafika és olajfestmény egyesítésére irányult, felfedezte a sajátos olajgrafika
technikát. Az olajfestmény felületére injekciós tűből kinyomott olajfesték adta
a rajzot, mely az ábrázolás expresszivitását fokozta.
1986-ban oltárképet festett Szent Ferencről a kalocsai főszékesegyház számára.
A 80-as években ismét új eljárást talált ki, az ecset-grafikát. Vékony csőből
lazán csurgatta a festéket a már festett felületre, így jobban tudta irányítani
a vonalak irányát. Emellett szívesen alkalmazta a monotípiát is.
K.) A
FATIMAI SZENT ISTVÁN KÁPOLNA (1970, 1993)
P. Kondor Lajos fatimai verbita lelkész felkérésére először 1970-ban
készített színes üvegablakot az ottani Szent István kápolna számára, melyen
tizenegy magyar szent látható: Szent Márton, István, Imre, Mór, Adalbert,
Gellért, Gizella, László, Margit, Erzsébet, Kapisztrán János. Majd 1993-ban
Kondor Lajos ismét Fatimába hívta a művészt, és megbízta a Szent István kápolna
szentélyének és hajójának lapos mennyezetét díszítő mozaik elkészítésével. A
szentély felett Szent István korona felajánlása, a hajó felett pedig a fatimai
jelenés látható.
L.)
MŰVÉSZETE AZ 1990-ES ÉVEKBEN. HAZAKÖLTÖZÉS (1999)
A 90-es években a monotípia és a kollázs együttesen jelent meg művein. Új
technikát talált ki a fényhatás fokozására. A sötét, festett alapra világos
színű festékkel rajzolta meg a körvonalakat, melyeken aztán oldószerbe mártott
ecsetet vezetett végig, s ezután a képet felállítva hagyta, hogy a festék végig
folyjék a képen, az ábrázoláson.
1999 nyarán végleg hazaköltözött, a Kalocsai Iskolanővérek csepeli
öregotthonába. Szívesen fogadta a meghívásokat, felkéréséket kiállításokra.
2003. november 11-én bekövetkező haláláig szenvedélyesen folytatta alkotói
tevékenységét.
Prokop Péter életútjának rövid, vázlatos áttekintése alapján is képe kaphatunk
gazdag, szerteágazó munkásságáról, a művész sokoldalúságáról.
3.) PROKOP PÉTER KÉPEINEK ŐRZŐHELYEI
Prokop Péter képei nagyobb számban találhatók a következő
helyeken-intézményekben:
Róma, Szent István Zarándokház
Róma, Prima Porta, Leucai Szűz Mária leányai kongregáció rendháza
Róma, Pápai Magyar Intézet
Kalocsa, Érseki Palota
Kalocsa, Érseki Kincstár
Kalocsa, Nagyasszonyunk Általános Iskola és Gimnázium
Esztergom, Keresztény Múzeum
Budapest-Csepel, Szent József Otthon
Budapest, Kalocsai Iskolanővérek Kollégiuma
Budapest, Patrona Hungariae Leánygimnázium
Budapest, Szent Margit Gimnázium
Budapest, Szent Orsolya- rendi Szent Angéla Iskola
Budapest, Angolkisasszonyok Ward Mária Általános Iskola
Budapest, Óbudai Szent Péter és Pál Iskola
Budapest, Központi Papnevelő Intézet
Budapest, Adalbertinum
Budapest, Tábori Püspökség Székháza
Budapest, Káposztásmegyer, Szentháromság Plébánia
Budapest, Szent Ferenc Kórház
További képei láthatók még a következő
helyeken-intézményekben:
Almásfüzitő, Művelődési Ház
Andocs, Ferences kolostor
Baja-Kiscsávoly, Szent Szív Olvasókör
Baktalórántháza, görög katolikus templom
Balatonlelle, r.k. templom
Eger, Érseki Papnevelő Intézet
Eger, Sancta Maria Leánygimnázium
Gyomaendrőd, Szent Gellért Iskola
Győr, Apor Vilmos Iskola
Hodász, r.k. templom
Kántorjánosi, r.k. templom
Kecskemét, Érseki Helynökség
Miskolc, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium
Mosonmagyaróvár, Piarista Általános Iskola és Gimnázium
Nagyvárad, Szent László Egyházművészeti Múzeum
Nyíracsád, Vécsey Kúria
Nyírderzs, r.k. templom
Pécs, Püspöki palota
Szeged, Püspöki Hivatal és Papnevelő Intézet
Székesfehérvár, Szent Imre Általános Iskola
Veszprém, Egyházmegyei Múzeum
Veszprém, Papi Otthon
4.) PROKOP PÉTER EGYÉNI KIÁLLÍTÁSAI
1957. Róma, Palazzo Falconieri
1958. Róma, Palazzo Marignoli
1962. South Bend, Indiana (USA)
1972. Jánoshalma, r.k. templom
1973. Róma, Galleria Agostiniana
1974. Róma, Galleria della Pigna
1974. Sidney, Galleria Terrace
1974. Gitta di Riva del Garda, Galleria D’Arte
1975. Gitta di Riva del Garda, Galleria D’Arte
1975. Citta di Arco del Garda, Galleria Municipale
1976. München, Galerie Caffe Finsterwalder
1976. Badino, (Terracina), Hotel Messon Feliz
1977. Carisolo (M. di Campiglio), Casa degli Artisti
1977. Bolsano, Galleria di Piazza Domenicani
1978. Augsburg, Stadtliche Galerie
1978. Kalocsa, Városi Kiállítóterem
1978. Szentendre, Hitoktatási Bizottság
1978. Budapest, Patrona Hungariae Leánygimnázium
1979. Debrecen, Svetits Leánygimnázium
1979. Esztergom, Keresztény Múzeum
1979. Szczepanów (Lengyelország) plébánia templom
1980. Kalocsa, Városi Kiállítóterem
1980. Budapest, Tömő utcai Béke Királynője templom
1980. Cserkút, r.k. templom
1981. Drezda, Katolikus Egyházközségi Központ
1981. Pécs, Zárdatemplom
1981. Szeged, Püspöki Papnevelő Intézet
1981. Budapest, Patrona Hungariae Leánygimnázium
1982. Kalocsa, Városi Kiállítóterem
1982. Veszprém, Piarista templom
1982. Baja, Művelődési Központ
1983. Pannonhalma, a Bencés Apátság Könyvtára
1983. Keszthely, Karmelita templom
1983. Budapest, Művészbarátok Egyesülete
1985. Kalocsa, Katona István Ház
1985. Debrecen, Svetits Leánygimnázium
1986. Veszprém, Egyházmegyei Múzeum
1986.Baja, Művelődési Központ
1986. Balatonlelle, r.k. templom
1987. Budapest, Jurta Színház
1987. Baja, Labor Galéria
1988. Andocs, Ferences kolostor
1988. Balatonboglár, Kék kápolna
1988. Kőröshegy, r.k. templom
1988. Balatonlelle, r.k. templom
1988-1989. Balatonfenyves, Szent Erzsébet templom
1988. Balatonkeresztúr, r.k. templom
1988. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum
1988. Kőszeg, Írottkő Szálló
1988. Kisvárda, Rétközi Múzeum
1989. Kalocsa, Érseki Palota
1989. Budapest, Csontváry Galéria
1989. Budapest, Adalbertinum
1989. Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum
1989. Mödling
1989. Rakamaz, Nagyközségi Könyvtár
1989. Kőröshegy, r.k. templom
1989. Budapest, Kossuth klub
1989. Szombathely, Művelődési és Sportház
1989-1990. Eger, Magyarok Nagyasszonya v. Ferences templom altemploma
1990. Battonya, József Attila Művelődési Központ
1990. Veszprém, Székesegyház altemploma
1990. Kecel, Nevelési Központ
1990. Budapest, Stefánia Galéria
1990. Zombor, Városi Galéria
1990. Baja, Türr István Múzeum
1990. Szeged, József Attila Tudományegyetem
1990. Fonyód, Zeneiskola
1990. Vác, Katona Lajos Városi Könyvtár
1990. Makó, József Attila Múzeum
1990-1991. Dombóvár, Városi Galéria
1991. Sopron, Liszt Ferenc Művelődési Központ
1991. Andocs, Ferences kolostor
1991. Szekszárd, Evangélikus Egyház gyülekezeti terme
1991. Solt, Művelődési Ház
1991. Budapest, Adalbertinum
1991. Budapest, Belügyminisztérium Andrássy úti kiállítóterme
1991. Kiskunfélegyháza, Helyőrségi Klub
1992. Róma, Palazzo Falconieri
1992. Budapest, Pesterzsébeti Gál Imre Galéria
1992. Kalocsa, Művelődési Ház
1992-1993. Pócspetri, Általános Iskola
1993. Pécs, Egyházművészeti Múzeum
1993. Decs, Faluház
1993. Orosháza, Szántó Kovács János Múzeum
1993. Várpalota, Nagy Gyula Galéria
1993. Baja-Kiscsávoly, Szent Szív Olvasókör
1994. Nyírbátor, Báthory István Múzeum
1994. Budapest, Gellért Szálló
1995. Miskolc, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium
1995. Budapest, Adalbertinum
1995. Csömör, Petőfi Művelődési Ház
1995. Gödöllő, Agrártudományi Egyetem rektori aula
1995. Kiskőrös, Petőfi Művelődési Ház
1996. Szeged, SZOTE Oktatástechnikai Központ
1996. Mélykút, Csorbaház
1996. Székesfehérvár, szent István Művelődési Ház
1996. Dávod, Püspök-puszta, Hotel Fortuna
1996. Esztergom, Keresztény Múzeum
1996. Budapest, Adalbertinum
1996. Sükösd, Szent Anna Egyházközségi Ház
1996. Gyomaendrőd, Szent Gellért r.k. Általános Iskola
1996. Kalocsa, Művelődési Ház
1997. Budapest, Magyar Írószövetség Klubja
1997. Nagyvárad, Tibor Ernő Galéria
1997. Sükösd, Szent Anna Egyházközségi Ház
1998. Budapest, Óbudai Szent Péter és Pál Katolikus Iskola
1998. Budapest, Budavári Litea Könyvesbolt
1998. Révfülöp, Tóparti Galéria
1998. Oroszlány, Művelődési Központ
1988Baja, Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja
1999. Felsőszentivány, Művelődési Ház
1999. Budapest, Központi Papnevelő Intézet
1999. Tata, Kuny Domokos Múzeum, Öregvár
1999. Tata, Kristály Szálló étterme
1999. Jánoshalma, Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény
2000. Rév-Komárom, Nádor utcai Galéria
2000. Budapest, Központi Papnevelő Intézet
2000. Kiskunhalas, Felsővárosi R.K. Plébánia
2000. Budapest FKgP Országos Központjának Kiállítóterme
2000. Budapest, Zoborhegy tér, Regnum Marianum Plébánia
2000. Szekszárd, Babits Mihály Művelődési Ház
2000. Jánoshalma, R.k. Plébánia
2001. Terény, Istálló Galéria
2001. Ipolyság, Galéria
2001. Gyál, Szent István Plébánia
2001. Budapest, Józsefvárosi Galéria
2001. Jánoshalma, Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény
2002. Budapest, Hricsovinyi Galéria
2002. Budapest, Csepeli Munkásotthon, Galéria
2003. Dunakeszi, Zeneiskola
2003. Budapest, Hricsovinyi Galéria
2003. Budapest, Magyarok Háza
2003. Kalocsa, Művelődési Ház
© Kalocsai Érseki Kincstár, 2004.
Ajánlott képernyőfelbontás: 800 x 600, utolsó frissítés:
2004. június
 |
KALOCSAI
ÉRSEKI
KINCSTÁR Állandó kiállítás: 6300 Kalocsa, Hunyadi u. 2. (Katona István ház) Tel.: 06-78/461-860 Iroda: 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1. (Érseki Palota) Tel.: 06-78/462-166/210 Fax: 06-78/462-166/130 E-mail: kincstar"kukac"asztrik.hu |