Az utolsó hetek a Tomoriban

Az utolsó hetek a Tomoriban

Mint az egész országban, nálunk is május 10-én került sor a várva várt viszontlátásra. Örültünk egymásnak, tanár a diáknak, diák a diáknak és talán diák a tanárnak is. Annyi biztos, hogy mindenkire üdítően hatott a jelenléti oktatás újrakezdése. Közben már javában zajlottak az érettségi vizsgák, és egyre-másra értesültünk arról, hogy milyen jól sikerültek az írásbelik. A legbüszkébbek természetesen az emelt szintű eredményekre vagyunk, hiszen a jóval több és nehezebb tananyagból a diákok másik középiskolában, idegen vizsgabizottság előtt mérettetik meg a tudásukat.

1  2

3  5

Tanulóink magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, biológiából, informatikából, angol, német és orosz nyelvből  és testnevelésből tettek emelt szintű vizsgát és 70 %-uk kitűnő vagy jeles osztályzatot kapott. Június 14-én az elmaradt diáknap helyett az osztályok kirándulhattak vagy más közösségépítő foglalkozást tarthattak. Voltak, akik Szegedre utaztak, mások Kecskemétre, megint mások a Tőserdőbe, egy osztály pedig  a kollégium udvarán főzött. Másnap, június 15-én került sor a Te Deum szentmisére, ahol az egyik könyörgésben arra kértük az Istent, hogy adja meg nekünk – és persze mindenkinek,– hogy a következő tanévünk teljes legyen. Azóta mindkét végzős osztályunk tanulói ünnepélyes keretek között vehették át az érettségi bizonyítványukat az iskola udvarán, ahová a szüleik és hozzátartozóik is bejöhettek, hogy osztozzanak a frissen érettségizett diákjaink örömében.

Havasi Helén