A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye fenntartásában lévő köznevelési intézmények lelki napját tartották Kecskeméten 2023. április 1-jén. A program ünnepi Szentmisével kezdődött a kecskeméti társszékesegyházban. Az ünnepi Szentmise homíliájában Bábel Balázs érsek beszélt a nagytanács ítéletéről, amikor meghozták az ítéletet, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért. Kaifás Kr.u. 19-36 között töltötte be a főpapi tisztséget, a vallási élet vezetője volt. Jézusnak komoly ellensége lett a perben. A mondása azonban prófétai szónak bizonyult. Isten olyan emberekkel is ki tud mondhatni igazságokat, akik látszólag ellene vannak. A reformáció idején felmerült a kérdés, hogy vajon azok a papok, akik bűnben vannak, azok érvényesen szolgáltatják e ki a szentségeket? A tanítás egyértelmű lett. Ha érvényesen lettek felszentelve, még ha méltatlanok is, akkor is érvényesen szolgáltatják ki a szentségeket. Jézus maga is mondja a farizeusokról, hogy tartsák meg amit mondanak, de tetteikben ne kövessék őket. A pedagógusok életében a szónak és a tettnek egybe kell esnie.
Attól, hogy valakinek vannak egyéni hibái, attól még kimondhat igazságokat. A főpásztor beszédének következő részében kifejtette, hogy a nagy igazság, hogy az embert az Isten tudja megváltani. Mindenkinek van tapasztalata arról, hogy van bűn, és ebben a világban elhatalmasodik a gonoszság. Az ember a kinyilatkoztatásban kereste ennek okát és eredetét, melyet az eredeti bűnben találta meg. A szabadnak teremtett ember szembefordult az Istennel. Értelme elhomályosult, akarata rosszra hajló lett. A bűn a világban botrányig fokozódik. Ebben a helyzetben van kiút? Van, - válaszolt a főpásztor. A megváltás. Ez történhet a jog és a szeretet útján. A jog a kiengesztelést jelenti. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a haragvó nagyhatalom vérszomját jótettekkel ki kellene engesztelni. Akkor Isten egy lenne az emberi hatalmak közül. A Szentírás beszél ugyan Isten haragjáról, de ez a harag nem szenvedély. Isten szentsége az, ami nem viseli el a gonoszságot és a bűnt. Ezt kellett Jézusnak helyrehozni. Jézus megtette ezt, de szeretetből és önként. Az Atya nem véres áldozatot követelt. Az érsek személyes emlékként idézte fel, hogy szülőhelyén, amikor a forradalom idején megölték a párttitkárt a felesége tíz ember akasztását követelte bosszúból. A főpásztor ekkor idézte fel Kolbe atya példáját, aki önként adta oda életét egy családos ember helyett, aki túl is élte a koncentrációs tábort. Nem azért jelentkezett, hogy elégtételt adjon a tiszteknek, hanem szeretetből, hogy megmentsen egy másik embert. Nem megtorlásnak elégtételeként, hanem szeretetből. Így kell elképzelni és elfogadni a megváltásról szóló katolikus tanítást. Így már érthető, hogy miért nem teremtett tökéletes világot Isten. Akkor nem lenne szabadság, mindenki robot lenne. A szabadság teszi lehetővé, hogy az ember dönt a jó mellett. Isten szeretete legfeljebb megengedi a rosszat, de nem akarja. A rossz a jó hiánya, ráadásul van gonosz lélek, vagyis a gonoszságnak is van szellemi forrása is. Jézus áldozat lett az emberért. A szeretet betetőzése lett. Beszéde végén a főpásztor meghívott mindenkit a nagyhét megélésére. A Szentmise után a népes csapat átvonult a kecskeméti Petőfi Sándor Katolikus Általános Iskolába, ahol az érsek két elmélkedést tartott. A első elmélkedésben a játék, és humor, valamint a szórakozás keresztény vonzatairól beszélt, lévén április 1-je volt, másik előadásában pedig a nagyhét megéléséről elmélkedett a résztvevőkkel. A program közös ebéddel és kötetlen beszélgetéssel zárult. Kalocsa-Kecskeméti
Főegyházmegye Fotó: Koprivanacz Kristóf