Bábel Balázs érsek vezette a feltámadási liturgiát a kalocsai főszékesegyházban.
A főpásztor beszédének kezdetén megemlékezett XVI. Benedek pápáról, aki önéletrajzi írásában hálával emlegeti, hogy nagyszombat ünnepén keresztelték meg. Akkor vált ez számára elgondolkodtatóvá és örvendetessé, amikor megismerkedett az Egyház liturgiájának mélységeivel. Később könyvet is írt róla. Azt a gondolatot fejti ki nagyszombat kapcsán, hogy örvendezünk az Úrban. Tüzet szentelünk, melyről meggyújtjuk a húsvéti gyertyát. Vizet szentelünk, ami az új élet forrása. Csodálatos jelképvilág. keresztvíz által új életet kezdünk. Ehhez nekünk is hozzá kell járulni. Azért hangzik el a felnőtt keresztség szertartásában, hogy: „Mit kérsz Isten Egyházától? Természetesen a hitet és az örök életet. A hit nem csupán annyi, hogy hiszem Istent. Ebben a hitben benne van, hogy a feltámadt Krisztusban hiszünk. A hit megerősít egy közösségben. Meghozza az új felfogást, miszerint hitünk nem egy sejtelmes dolog, hanem a feltámadt Krisztus. Jézus sokszor tanítja, hogy aki benne hisz, nem hal meg örökre. Jézus ezért adja nekünk a szentségeket, hogy higgyük, van feltámadás és örök élet. Ez az ő aranyfedezete. Hihetünk abban, hogy aki benne hisz, az nem veszhet el. Az örök élet ajándéka nem egy végtelenített idő, hanem az a létmód, ami az Isten élete. Örök jelen, örök boldogság, tökéletesség és szeretet. Ezt ünnepeljük. Ezért zengenek a harangok, szólnak a csengők, az orgona, és ezért mondunk nagy alleluját, hiszen miénk az örök élet boldogsága.
A főpásztor az ünnepi Szentmisében felnőtteket részesített a beavató szentségekben, majd a feltámadási körmenetben meghirdette az örömet, Krisztus feltámadt, legyőzte a halált, megajándékozott az öröklét és dicsőség boldogságával.
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf