A délvidéki Keresztény Értelmiségi Kör zarándoklata Kalocsára

Kalocsára zarándokoltak a délvidéki Keresztény Értelmiségi Kör tagjai 2018. november 15-én. A zarándoklat lelki vezetője Szakály József főesperes, szabadkai plébános volt. A zarándokok a szabadkai és a nagybecskereki egyházmegyéből hét településről érkeztek az érseki székvárosba. A Nagy Szent Albert emléknapján bemutatott Szentmisét Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatta be. A zarándokokhoz csatlakoztak a Felsőszentiváni Szociális Szolgáltató Intézmény jubiláns dolgozói, akik a szociális munka napja keretében jöttek a fenntartó egyházmegye székhelyére ünnepelni.

1 2

Az érsek szentbeszédében köszöntötte a zarándokokat. Elmondta, hogy egyszerre örvendetes, de kissé fájdalmas is, hogy ilyen találkozásra került sor a kalocsai székesegyházban. Örvendetes, hogy itt vannak a délvidéki magyar testvérek, de ténnyel, hogy a határon túlról kellett jönniök, a sebünk is nyilvánvaló. A délvidék nem csak egy országrész volt, hanem egy egyházmegyei egység is, az ősi kalocsai érsekség. A történelem úgy hozta, hogy elválasztottak minket. Ezt a tényt más népek nem is értik meg. Érthetetlen számukra, hogy az ország határain túl is magyarnak érzik magukat az emberek, s ténylegesen magyarok is. Az érsek kifejtette, hogy egy hete Gelencén járt Erdélyben, a történeti Magyarország legtávolabbi pontján, egy színmagyar, katolikus településen. Ott is érezte a magyarság egységét, s ennek csodáját. Beszédében a főpásztor Illyés Gyulát idézve mondta, hogy a mi hazánk a magasban van, a szellemben, és a kultúrában, de tovább is vitte ezt a gondolatot, amikor azt mondta: „a mi hazánk egyesítő ereje Egyházunk, és a Szűzanya, Jézusnak édesanyja.” Magyarázatában kifejtette, hogy egy családban, amíg él az édesanya, ott a gyerekek hazamennek. Akár mennyire szeretik egymást a testvérek, ha meghal az édesanyjuk, akkor megváltozik minden. Nekünk ilyen hazamenetel maga az Egyház, jelen esetben a kalocsai székesegyház, s miután a Szűzanya tiszteletére van szentelve, ezért kiemelt a Mária, az édesanya iránti szeretetünk. A boltívben fel van írva a Példabeszédek könyvének részlete: „Sok asszony sokat gyűjtött, de te a legtöbbet!” Kire gondolt a Szentírás? Lehet azt mondani, hogy általános asszonyi dicséret található benne. Jelzi az Anyaszentegyházat, de jelzi az egyházmegyét is. Plébániákat, lelkészségeket, közösségeket. Összekapcsol minket.

  4  6

 

A székesegyház feliratát magyarázva az érsek kifejtette, hogy még a horvátországi püspökök is mondják időnként, hogy ők érseki tartományként ide tartoztak. A délvidék szabadkai része azonban a kalocsai egyházmegye egysége volt kilenc évszázadon keresztül. A felírást magyarázva elmondta, hogy az vonatkozik Máriára is, aki a legtöbbet adta, Jézust, az üdvösség szerzőjét. Mária élete a legtermékenyebb volt, a legteljesebb az üdvösség történetében. Ezért is a II. vatikáni zsinat megerősítette, hogy a Szűzanya az Egyház példaképe, s az Egyház édesanyja. Ezért tette ezt a gondolatot ünneppé Szentatyánk, Ferenc pápa. Mária anyai módon összetartja Anyaszentegyházunkat. Ebből adódóan látható a katolikus és protestáns egyházak közötti különbség. A katolikus egyházban van valami anyai elem. Ahol van egy asszony otthon, aki felelős anya is, ott általában rend van. Ahol nincs, ott hamarabb lesz káosz, és rendetlenség. Ez látszik az egyházban is. Ott van Mária asszonyi, édesanyai gondoskodása, s ezért rendezettség is van. Isten azért is adta Máriát nekünk.

 

Az érsek beszédében megemlékezett a nap szentjéről is, a középkor egyik nagy tudósának, Nagy Szent Albert emléknapjáról. Ő volt Aquinói Szent Tamás nagy mestere. Úgy is nevezték az Egyházban, hogy doctor universalis. Sok témában írt bölcsességeket, sőt többek között még azt is megírta, hogy a föld gömb alakú. Arisztotelész filozófiáját ő kezdte átültetni az egyház filozófiai rendszerébe. Arisztotelész indult ki abból a valóságból, amiben élünk. Ezt a gondolatot keresztelték meg Nagy Szent Albert és Aquinói Szent Tamás. Az emberi értelem is képes kikövetkeztetni, hogy létezik Isten. A pogányok bűnének nevezi Szent Pál, hogy a pogányok bűne, hogy felismerték értelmükkel, hogy létezik Isten, s mégsem adták meg neki a köteles tiszteletet, hiszen Isten ott van minden gondolatnak az alján – Ady Endre szavaival. Az értelem katolikus hitünknek nem meggyengítője, hanem támasza. Albert mondja, hogy az értelem Istentől jövő megvilágosított tanítás.

 

A beszéd végén a hagyományok tiszteletéről szólt a főpásztor. Elmondta, hogy Aquinói Szent Tamás is tudta, hogy sokat köszönhet Nagy Szent Albertnek. Van ebben valami csodálatos. A legnagyobb tudósok is hálával tartoznak az elődöknek. Senki nem úgy születik, hogy elölről kezdene mindent, hanem egy nagy örökségnek vagyunk az értelem útján megajándékozottjai. Ez a hitünkre is vonatkozik. Benne van a gondolatunkban az őseink gondolata is, és ugyanígy a hitünkben az őseink hite is. Mert az Isten ilyen katolikusnak teremtette a világot. Egyetemesnek, általánosnak, egyszerre egésznek. Ezért van okunk bizakodni abban, hogy az értelem útján el tudunk jutni az Istenhez. Hit és értelem. Szent II. János Pál pápának van is ilyen című enciklikája. Mária a hit és értelem emberi fő példaképe. Mária azt a Fiút adta a világnak, aki értelmével 12 éves korában elkápráztatta az embereket. Jézusnak volt emberi tudása. Lukács evangéliuma kifejti, hogy Jézus növekedett korban, bölcsességben Isten és az emberek előtt. Az emberi bölcsességet Jézus Máriától is vette. Ezért illő, hogy Mária az, akit megszólítunk a litániában, hogy „Nagyokosságú Szűz”, vagy a „Bölcsesség Széke”. Mert mindig azt kereste, hogy az üdvösség szempontjából mi a fontos, és elengedhetetlen.

 

A Szentmise végén az érsek személyesen is találkozott a zarándokokkal, majd orgona-bemutató következett. Látogatást tettek Szent Asztrik sírjánál, ahol imában kérték a szent érsek pártfogását. A nap többi részében az Astriceum Érseki Múzeum, valamint az Érseki Könyvtár megtekintése zajlott. Az egész napos program keretében a délvidéki zarándokok megismerhették Kalocsa múltját és jelenét, és lelkiekben feltöltődve indultak haza.

 

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf